350 négyzetméternyi trópusi kert, több, mint 900 féle egzotikus növény.
Ocean Orchids d.o.o.
Szlovénia, Dobrovnik 297
9223 Dobrovnik
Belépőjegyek:
Felnőtt: 5 EUR (2,5 EUR levásárolható)
Gyerekeknek 15 éves kor alatt ingyenes.
Dobronaki Trópusi Kert
Pákai erődpark
A Déli Védelmi Vonal (ez volt a hivatalos elnevezés) a III. világháborúra való felkészülés jegyében készült, ugyanis a kommunista politikai vezetők meg voltak győződve róla, hogy az újabb világégés elkerülhetetlen. Sztálin kiadta az utasítást, hogy fel kell készülni az imperialisták támadására – és egyúttal Nyugat-Európa megszállására, amihez a Rákosi vezette magyar vezetés teljes meggyőződéssel asszisztált. Mindennek az lett a következménye, hogy a magyar népgazdaság bevételeiből, erőforrásaiból aránytalanul nagy részt hadikiadásokra fordítottak 1949-től.
A veszélyt délről várták, Jugoszlávia felől, mivel a Tito vezette délszláv állam kapcsolatai a sztálini Szovjetunióval megromlottak, ezért déli szomszédunk bizonyos mértékben nyitott a nyugati hatalmak felé. Olaszországban és az Adrián – tehát relatív közelségben – pedig a NATO haderő már jelen volt a térségben. A szovjet hadvezetés stratégiai okokból kívánatosnak tartotta a magyar határ déli részének hermetikus lezárását, melyet a magyar pártvezetők igyekeztek valóra is váltani.
1950-ben megkezdődött a 15 km széles határsáv kialakítása, melyből kitelepítették a „rendszer ellenségeit”, külön igazolványt vezettek be, sorompókkal zárták le az ide vezető utakat, megerősítették a határőrséget és az ÁVH-val közös járőrözést vezettek be, továbbá eltávolították a közigazgatásból és a kereskedelemből a nem megbízható személyeket. Már 1949-ben kétsoros drótakadályokat építettek ki az államhatáron, amit a második ütemben aknazár telepítése követett. A harmadik, egyben legköltségesebb szakaszban egy nagyszabású erődrendszer kialakítása kezdődött meg szovjet katonai szakértők közreműködésével. Ennek költségét körülbelül 6,2 milliárd Ft-ba becsülhetjük, ami nemzetgazdasági szinten óriási összeget jelentett akkor.
A Déli Védelmi Vonal három védőövből állt, ezek közül az első az úgynevezett fővédőöv épült ki a legteljesebben. Az itt található erődítményeket – melyeket a köznyelv bunkernek hív – szovjet tervek alapján építették 1952 és 1955 között.
1957-1958-ban a magyar-jugoszláv kapcsolatok visszatértek a normális kerékvágásba, ezzel együtt pedig megkezdődött a védelmi rendszer lebontása. Ez pont olyanra sikerült, mint a megszületése: azaz sosem fejezték be teljesen, így maradhattak meg nagy számban a vasbeton tüzelőállások, géppuskafészkek, parancsnoki objektumok stb. Ezt a hatalmas költségeket felemésztő védelmi vonalat sohasem használták – szerencsére –, megépítése az értelmetlenség mementója!
Az erődrendszer építményei legnagyobb számban itt Dél-Zalában maradtak meg. Többségük szántóföldeken, erdőkben áll gazdátlanul, de van néhány, amit a helyi lakosok használnak terménytárolónak, raktárnak stb. Ezekről az építményekről az elmúlt évekig szinte senki sem tudott, vagy legalábbis nem tulajdonított neki értéket, holott olyan méretű védelmi rendszerről van szó, melynek Európában nincs párja. A „Magyar Maginot-vonal”-nak aposztrofált erődrendszer majdnem kétszer olyan hosszú, mint a névadó, francia Maginot-vonal (350 km).
Ma már turisztikai attrakcióvá formálódnak a dél-zalai bunkerek, melyben komoly előrelépést „A vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén” projekt jelentett. Ennek keretében Páka körzetében látogathatóvá vált 4 db erődítmény, felújításra kerültek a hajdani futóárkok, s tájékoztató táblák kerültek kihelyezésre.
Pákától Kerkaszentkirályig feltárásra kerültek az erődrendszer látványosabb elemei, melyeket a geocaching szerelmesei számára útvonallá fűztek fel a szervezők. Ennek nyomán minden érdeklődőnek lehetősége van újra felfedezni a bunkereket, s ehhez még GPS-ekhez is hozzá lehet jutni helyben, a Skanzen Egyesület jóvoltából.
A hidegháborús erődítés az ország (a szocialista blokk) védelmén túl a helyi olajvidék biztosítását is szolgálta. Ezért épült meg Lovásziban az itteni kőolajipari létesítmények dolgozóinak védelmét ellátó óvóhely, melyet tatabányai bányászok titokban építettek 1952-től a II. világháborús légoltalmi pincék felhasználásával. A lovászi óvóhely hatalmas méretű, több mint ezer fő befogadására volt alkalmas, de vészhelyzet esetén akár háromezren is meghúzódhattak itt. Saját áramfejlesztővel, vízhálózattal, belső kúttal, telefonközponttal és orvosi szobával rendelkezett és természetesen volt benne hadműveleti iroda is.
Letenyei strand
A letenyei termálfürdő és kemping a COVID-19 járványhelyzet miatt 2020-ban zárva tart.
A Szapáry-kastély ősparkjának öreg tölgyei és vérbükkjei alatt, az ózondús levegőt árasztó kastélypark mellett található a Letenyei Strand és Termálfürdő. A három hektárnyi zöldterületen a medencék mellett kemping, röplabda és strandfoci pálya is található.
Az 50 °C-os kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos termálvízre épült fel a 33 m x 20 m-es nagymedence, a kör alakú, UV szűrős napvitorlákkal, árnyékolókkal ellátott gyermekmedence, és a – szintén napvitorlákkal védett – ülő- és tanmedence. A nagymedence vize 28 °C-os, a gyermek – és a tanmedence 32, az ülőmedence pedig 34 °C-os vizet tartalmaz. A medencéket a legkorszerűbb eljárással fertőtlenítik, így nincs bőr- és szemkárosító hatás, valamint a víz lenyelése sem ártalmas a szervezetnek.
A tág, nagy szabad tér, az erőt sugárzó hatalmas zöld felületek kitűnő alkalmat kínálnak a szórakozásra és a felüdülésre.
Budafai arborétum
A budafapusztai arborétum területét alkotó erdők régen a Zichy család birtokában voltak. Az itt található vadászkastély 1926-ban épült, körülötte ekkor kis parkot és tavat alakítottak ki.
Az uradalom államosítása után 1954-ben kezdődött meg az arborétum kialakítása egyrészt közjóléti célból, másrészt azért, hogy elősegítse az idegen vidékekről, távoli kontinensekről származó fafajok meghonosítását. A régi kastélyparkhoz kapcsolódva újat alakítottak ki, a meglévő kis tavat felújították.
A parkban 132 féle tűlevelű és 88 féle lomblevelű fát ültetettek el. Tavasszal, az azáleák virágzásakor az arborétum valódi tündérkertté változik, de a jegenye-, mamut- és a mocsári fenyők állományai egész évben különleges látványosságot kínálnak.
A Zalaerdő Zrt. az utóbbi években felújíttatta a vadászházat, új kilátót emelt, játszóteret hozott létre, valamint tűzrakó helyek, szobrok, emlékhelyek is épültek az arborétumban. Emlékmű jelzi a Budafapuszta 1-es számú fúrás helyét is, ahol 1937. február 9-én – Magyarországon először – megkezdődött a földgázbányászat.
Az arborétum Kistolmácstól, Kiscsehitől és Bázakerettyétől egyaránt kb. 3 kilométerre található. Bázakerettyétől és a kiscsehi elágazástól aszfaltúton, Kistolmács felől a kék kereszt turistaúton közelíthető meg.
Nyitva tartás:
Július 1-jétől augusztus 30-ig:
szerda: 10-16 óráig
szombat, vasárnap: 10-17 óráig
(augusztus 20-án is nyitva)
Belépődíj:
Felnőtteknek: 500.- Ft/fő
Gyermekeknek: 200.- Ft/fő
Bázakerettyei termálfürdő
A strand 2020-ban a járványhelyzet miatt zárva!
A strand két meleg vizes élménymedencét, egy pezsgőfürdőt, egy 33×15 m-es hideg vizes úszómedencét és egy gyermekpancsolót foglal magába. A gyönyörű környezet, a békés, családias légkör, a medenceválaszték, a modern, vízforgatós technológia, a kiváló 30-36 °C hőmérsékletű termálvíz, valamint a kedvező árszínvonalú vendéglátó-ipari egység minden korosztály számára vonzóvá teszik a termálfürdőt.
Túraútvonalak
Túrázáshoz tudnk kölcsönadni térképet, melyen megtalálhatóak a környék hivatalos túraútvonalai (Zalai-dombság déli része térkép). A térképet nálunk meg is tudod vásárolni, ha szükséged lenne rá később is, ára 1500 Ft.
Lovászi bunkerrendszer
Az 50-es évek hidegháborús hisztériájában a szovjet iránytól eltérő utat járó szocialista Jugoszláviát ellenséggé kiáltották ki, így hazánk a szocializmus védőbástyájaként a „magyar Maginot-vonalnak” nevezett erődrendszer építésébe kezdett.
Ez a majd 630 km-es védvonal az ország déli határvidékén, az Őrségtől Szegedig húzódott, s ebben kiemelt fontosságú volt a Nagykanizsa-Lenti szakaszon a Dél-zalai szénhidrogénmezők védelme. Így itt nem csak az erődrendszer elemei készültek el, de Lovásziban egy légópince is épült, biztosítva a dolgozók védelmét, illetve az olajkitermelés folyamatosságát háborús körülmények között is.
Minderre Magyarország közel 7 milliárd forintot költött.
Mára ezek az építmények betonba merevedett mementói az akkori őrületnek. Szerencsére azóta az aknazárakat felszedték, a drótakadályokat lebontották, vagy felhasználta a falusi lelemény. Időközben az Úniós csatlakozás révén a határok is átjárhatóvá váltak, így ma már bátran és gond nélkül bejárhatjuk az egykor igen szigorúan őrzött határszakaszt. 10 km-es túrával körbejárhatjuk a Lovászi határában fellelhető emlékeket. Az egykori árokrendszernek mára csak a beomlott nyomai láthatók, de a fedezékek és parancsnoki állások máig állnak és a bátrabbak be is merészkedhetnek a legtöbbe.
A túra két szakaszra van osztva. Kezdjük talán a hosszabb gyalogtúrával. Ha elindulunk a strand melletti műúton az egyre meredekebbé váló úton felfelé, a domb tetején a II. világháború idejéből fennmaradt légvédelmi ütegállás nyomaira bukkanhatnak a figyelmesebbek az úttól balra egy kis magaslaton. Továbbhaladva elhagyjuk az út mellett az egykori kútfeji határőrlaktanya ma már magánkézben lévő épületeit, egyre magasabbra kapaszkodva közelíthetjük meg a gerinc másik oldalán húzódó országhatárt. A legmagasabb ponton egy Y alakú elágazásnál balra fordulva megkerüljük az erdészet sorompóját és elérjük első pihenőhelyünket egy dombtetőn álló faház mellett.
Érdekessége, hogy a földpincéjét egy betonbunkerből alakították ki. Ha kifújtuk magunkat, kövessük nyugati irányba a nagy ívben délre kanyarodó utat és nézzünk be mindkét oldalon az erdő fái közé, ugyanis mindenütt futóárkok és megfigyelőállások nyomait találjuk, ha jól kinyitjuk szemeinket. Leérve a völgybe, egyre nagyobb erődítményekre találunk. Az addigi kerek megfigyelő kupolákat itt lövegállások, tüzérségi megfigyelőállások váltják fel. Ha átgondoljuk, hogy akkoriban itt erdő helyett legelő volt, mindjárt érthetővé válik a védmű felépítése. A harckocsiakadályokat mára már eltávolították, de az állások és parancsnoki erődítmények még mindig kitűnő állapotban vannak. Soknak betömték a bejáratait, mert ezek mindig megmozgatták az itteni gyereksereg fantáziáját és a mindenszentekkor elcsent gyertyacsonkok segítségével csapatokban járták a területet, hogy megismerkedjenek a sötét titkokkal. Tehették mindezt könnyedén, mert errefelé mindenki jó viszonyt ápolt a határőrökkel, így a közvetlen határsáv kivételével nem zavarták el a gyerekeket.
Utunkat egy völgybe balra kanyarodva folytatjuk. Csak néhány méternyire kell bemenni az erdő fái közé és máris rábukkanunk az erődítményekre. Parancsnoki és hírközpontokat találunk igen jó állapotban, de olyan is van amit szinűltig megtöltött a víz. Mindenképpen nagyon figyelmesen és óvatosan menjünk, mert olyan jól beleolvadnak a környezetbe, hogy bármikor könnyen beleeshetünk egy-egy aknába, bejáróba. Visszakapaszkodva a domb tetőre megtaláljuk az egyik legnagyobb bunkert, a „hétszobás”-t ahogy a helyiek nevezik. Tőle nem messze még találunk egy igen jó állapotú megfigyelőállást, majd az erdő fái között leereszkedünk az Egervölgybe és visszatérhetünk a kiinduló pontra.
A túra másik szakasza a „Légópince” bejárása. Előzetes egyeztetés után vezetővel járhatjuk be az óvóhely labirintusait. Ez az országos szinten is nagynak tekinthető építmény számtalan elágazásával, kijáratával a domboldalra felkúszó Lakótelep településrész alatt húzódik. Számtalan folyosóval, saját víz és áramellátással, szellőztetéssel, fűtéssel, orvosi szobával, telefonközponttal, parancsnoki szobával, de még hullatárolóval is rendelkezett. Méretei megdöbbentőek, aminek oka az, hogy a dolgozók mellett azok családtagjainak ellátást is szolgálta volna.
Szinte a rendszerváltásig üzembe tartották és rendszeresen légoltalmi gyakorlatokat is szerveztek itt. Azonban azt követően az új tulajdonos már hasznosítani nem tudta és állaga folyamatosan leromlott. Így végül lezárták, infrastruktúráját kikötötték és alacsonyan fekvő részeit elöntötte a talajvíz. Egyedül az embercsempészek vették időnként használatba, itt várták be a csoportokat és indították tovább a határ felé a menekülteket. Szerencsére egy pályázati forrás segítségével sikerült ismét a világítást helyreállítani és talán a jövőben további állagmegóvások is lehetővé válhatnak.
Lendvai vár
A magyar határtól nem messze, de már Szlovénia területén, Lendván, a belváros fölött magasodik az alsólendvai vár hófehér falú, L alakú épülete. A várból a városra és a környező szőlőhegyekre nyíló csodás kilátás mellett érdemes meglátogatnunk a falai közt kialakított történeti és képzőművészeti kiállításokat.
A lendvai hegytetőn már a XII. században is erődítmény állt, ám ez a tatárjárás idején elpusztult, az utána épült kővár a német származású Hahót nemzetség birtoka lett, akik később felvették a Bánffy nevet, és egészen kihalásukig, a XVII. századig a környék legbefolyásosabb dinasztiájává váltak.
A török háborúk idején Lendva várának fontos végvári szerep jutott, a környéken a legjelentősebb csatára 1603-ban került sor, de a várat a töröknek nem sikerült elfoglalnia.
1644-ben kihalt a tulajdonos Bánffy-család, majd egy rövid Nádasdy időszak után az Eszterházy családé lett a birtok. Az Eszterházyak az adományként kapott várakat I. Lipót király iránti hálából “L” alakba kívánták átépíteni, ami a XVIII. század elején a lendvai vár esetében – a bástyarendszer felújításával együtt – be is következett. Így alakult ki a ma is látható barokk stílusú várkastély.
A vár épületét a jugoszláv hadsereg a két háború közötti időszakban laktanyának használta, majd a második világháború után ismét általános iskola működött benne. 1973 óta működik a Lendvai Galéria és Múzeum a falai között.
A vár állandó történelmi kiállítása a török veszedelem idején az Európa védőbástyáit képező várak történetét mutatja be.
A néprajzi kiállítás a muravidéki magyarság kulturális örökségét, a hetési népi textíliákat mutatja be. Gazdagon díszített festett bútorok, szekrények, lócák mutatják be a Lendva-vidéki mesterek tehetségét. A tájékoztató szövegeket magyarul is olvashatjuk.
A késő bronzkori Oloris régészeti kiállítás nevét a Lendva melletti Alsólakoshoz közeli település latin nevéről kapta. Az olorisi leletek között legtöbb az agyagtárgy. Ez a kiállítás szemmel láthatóan még a hetvenes-nyolcvanas évek terméke, azóta nem nagyon nyúltak hozzá.
Lendva híres szülötte Zala György szobrászművész. Legismertebb alkotása a Milleniumi emlékmű a budapesti Hősök terén, de modellt ült neki Ferenc József és Erzsébet királyné is. Emlékszobájában számos köztéri szobra megtekinthető kicsiben.
Ha már ott vagyunk a várban, érdemes megnézni a padlásgalériát és a földszinten megtekinthető Gálics-féle képzőművészeti és lepkegyűjteményt is. A lepkegyűjtemény, amelyben közel 400 db lepke látható a világ számos tájáról, a művésznek ihletként szolgált.
Lendvai gyógyfürdő
A Terme Lendva különlegessége a térségben egyedülálló összetételű gyógyvíz, amelynek magas paraffintartalma gyógyításra, megelőzésre, rehabilitációra és rekreációra egyaránt kiváló.
Lendva Szécsiszigettől 20 kilométerre található Szlovéniában, a határ mellett. A Terme Lendava a Lendva hegy lábánál, Magyarország, Horvátország és Szlovénia hármas határán fekszik.
A lendvai termálvíz jótékonyan hat a bőrre, alkalmas továbbá a reumatikus megbetegedések, valamint a mozgásszervi sérülések és műtétek, a periférikus idegrendszer megbetegedések és az égési sérülések utáni állapotok kezelésére. A pikkelysömörre és a női nemi problémákra is jótékonyan hat. A Terme Lendva-ban a balneoterápia mellett számos különböző korszerű, fizikális és rehabilitációs gyógykezelést is kínálnak, amelyeket szakorvos vezetésével egy egészségügyi csoport végez. A Terme Lendva vízi világa nyolc medencével kellemes lazítást és aktív élményeket kínál a vendégeinek.
Nyitvatartás
Uszoda
Fedett úszómedence: minden nap 07:00-20:00
Éjszakai fürdés pénteken és szombaton: 20:00-23:00
Kültéri medencék: minden nap 09:00-20:00, kivéve a Gejzír medence (07:00-20:00) és Klaszter termálmedence (08:00-20:00)
Fedett úszómedence: minden nap 07:00-20:00
Éjszakai fürdés pénteken és szombaton: 20:00-23:00
Kültéri medencék: minden nap 09:00-20:00, kivéve a Gejzír medence (07:00-20:00) és Klaszter termálmedence (08:00-20:00)
Szaunák
Vasárnap-csütörtök: 12:00-20:00
Péntek-szombat: 12:00-23:00
Vasárnap-csütörtök: 12:00-20:00
Péntek-szombat: 12:00-23:00
Mároki kápolna
Szécsisziget határában található a Kerkától keletre, a szőlőhegyen álló XIII. századi Mároki-kápolna, az elpusztult Petróc falu temploma, régi temetővel körülvéve. A háztól gyalog fél órára van.
A XVI. században vált elhagyatottá és 1794-ben került sor a helyreállítására. Ide 1945-ben temettek utoljára. A kápolna román stílusát az évszázadok során némileg átalakították. Sajátossága az oltár körül falba épített ülőhelyek. Homlokzatán résablak, a torony oldalain rézsűablakok helyezkednek el. A padozat legnagyobb része tégla, karzata fából van.