A v\u00e9tyemi erd\u0151r\u00e9szlet, amely Tormaf\u00f6lde hat\u00e1r\u00e1ban, a MAORT-\u00fatt\u00f3l p\u00e1rsz\u00e1z m\u00e9terre tal\u00e1lhat\u00f3, k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9rt\u00e9kkel b\u00edr, ma m\u00e1r szigor\u00fa v\u00e9delem alatt \u00e1ll\u00f3 ter\u00fclet.<\/p>\n
A tiszteletet parancsol\u00f3, ez\u00fcst\u00f6s t\u00f6rzs\u0171 b\u00fckkfa\u00f3ri\u00e1sok nemcsak sz\u00e9ps\u00e9g\u00fckkel, hanem m\u00e9ret\u00fckkel is magukra vonzz\u00e1k a figyelmet. \u00c9rdemes megfigyelni azokat a madarakat, rovarokat \u00e9s ritka gombafajokat is, melyeknek az \u0151sb\u00fckk\u00f6s \u2013 a magasban z\u00e1r\u00f3d\u00f3 lombkorona, a t\u00f6rzs \u00e9s a k\u00e9reg, illetve a t\u00e1panyagban gazdag talaj \u2013 ad \u00e9l\u0151helyet. K\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g\u00e9t, sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t annak k\u00f6sz\u00f6nheti az erd\u0151rezerv\u00e1tum, hogy a ter\u00fclet kontinent\u00e1lis kl\u00edm\u00e1j\u00e1ban bizonyos szubmediterr\u00e1n hat\u00e1sok \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek, valamint az agyagbemos\u00f3d\u00e1sos erd\u0151talaj kiv\u00e1l\u00f3 \u00e9letfelt\u00e9teleket teremt az erd\u0151knek. Az id\u0151s b\u00fckk\u00e1llom\u00e1nyban t\u00f6bb mint negyven \u00e9ve semmilyen erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9g nem t\u00f6rt\u00e9nt, \u00edgy mindazt, ami szem\u00fcnk el\u00e9 t\u00e1rul, a term\u00e9szet form\u00e1lta. Ezt megel\u0151z\u0151en, 1984-ig viszont az \u00e9letkornak \u00e9s az erd\u0151 \u00e1llapot\u00e1nak megfelel\u0151 szakmai munk\u00e1t rendben elv\u00e9gezt\u00e9k az erd\u0151 akkori kezel\u0151i. A fa\u00e1llom\u00e1ny kora meghaladja a 190 \u00e9vet, n\u00e9melyik fa \u00f3ri\u00e1si m\u00e9reteivel h\u00edvja fel mag\u00e1ra a figyelmet. A kid\u0151lt id\u0151s egyedek az erd\u0151ter\u00fcleten maradnak.<\/p>\n
Az \u0151sb\u00fckk\u00f6st k\u00e9t fontos c\u00e9l \u00e9rdek\u00e9ben alak\u00edtott\u00e1k ki: a \u201emag\u00e1ra hagyott\u201d erd\u0151 tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sok helysz\u00edne (n\u00f6veked\u00e9s, pusztul\u00e1s, t\u00f6rzssz\u00e1m alakul\u00e1sa emberi beavatkoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl stb.), m\u00e1sr\u00e9szt a szakemberek \u00e9s a sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra is l\u00e1togathat\u00f3 nevezetess\u00e9g, l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g.<\/p>\n
Az Erd\u00e9szeti Tudom\u00e1nyos Int\u00e9zet (ERTI) munkat\u00e1rsai \u00e1ltal v\u00e9gzett id\u0151szakos kutat\u00e1sok, felm\u00e9r\u00e9sek adatait t\u00e1bl\u00e1k ismertetik a helysz\u00ednen, a r\u00f3luk leolvashat\u00f3 adatok \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa a szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra is rengeteg \u00e9rdekess\u00e9ggel szolg\u00e1l. A m\u00e9rt adatokat tanulm\u00e1nyozva egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lik az erd\u0151kezel\u00e9s fontoss\u00e1ga, a fakitermel\u00e9sek kell\u0151 id\u0151ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elv\u00e9gz\u00e9se, hiszen a mag\u00e1ra hagyott erd\u0151ben \u00f3ri\u00e1si \u00e9rt\u00e9kek mennek veszend\u0151be.<\/p>\n